Kémia a biológiában

Az elválasztást, mint műveletet, az emberiség már elég régóta alkalmazza különböző dolgok szortírozására. Gondoljunk csak bele, hogy tudatos növénytermelés kezdetén azoknak a növényeknek a magjait vetették el őseink, amely a legmegfelelőbb (több vagy nagyobb termés, édesebb gyümölcs, ellenállóbb a betegségek iránt) volt számukra. Később használtak szitát a különböző szemcseméretű darák elválasztására, vagy rostát, például a gyomnövények magvait eltávolítsák a kultúrnövény magvaitól. Valamint a szűrés is egyfajta elválasztást takar.

A kémiában fizikai vagy kémiai tulajdonság alapján végezzük el az elválasztást.

A kromatográfiás elválasztást többféleképpen csoportosíthatjuk. A mozgó fázis szerint megkülönböztetünk gáz- és folyadékkromatográfiát. A folyadékkromatográfián belül az állófázis szerint lehet folyadék-folyadék vagy folyadék-szilárd fázisú kromatográfia. Ez utóbbin belül pedig az elválasztás módja szerint lehet normál, fordított (reverz) fázisú kromatográfia, méret kizárásos, ionpár, valamint ioncserélő kromatográfia.

A gáz- és folyadékkromatográfiáról is szó lesz majd, mivel mindkét technikával van szerencsém dolgozni…

Mivel még sosem blogoltam, ezért nem igazán ismerem az ehhez kapcsolódó szokásokat, de kezdeném azzal, hogy bemutatkozom. Kecskeméti Anita vagyok, a Szegedi Tudományegyetem kémia tanár és vegyész szakán végeztem. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai karán, a Mikrobiológiai Tanszéken munkálkodom doktorandusz hallgatóként. Kicsit talán ellentmondásos így ez a bemutatkozás és joggal teheti fel mindenki a kérdést: “Mit csinál egy vegyész a mikrobiológusok között?”. Erre a kérdésre szeretnék választ adni a mostani bevezetőmben, illetve a későbbiekben szeretném bevezetni a Kedves Olvasót (későbbiekben remélhetőleg Hozzászólót) ebbe a kívülállóknak talán kicsit “fura” világba, amelyben oly sokan dolgozunk, esetenként úgy, hogy nem is tudjuk mit csinálnak a szomszéd laborban a kollegák...

Mint azt mindenki tudja, a természettudományok erőssen összefonódnak, szerintem ezt mindenki hallhatta iskolás évei alatt akár többször is. Akkor még nem is feltétlen gondoltuk, hogy ez az összefonódás mennyire mély és összetett. A biológia, kémia, fizika és végül, de nem utolsó sorban a matematika a gyakorlatban egymással szimbiózisban vannak. Ezekre csak egy példát mutatnék be, mert szerintem onnan már jönnek a gondolatok mindenkinél. A kémikusok gyakran vizsgálnak biológiai mintákat, ez lehet például növényi minta, szövetminta, vér vagy vizeletminta is. A vizsgálatok során a fizikai tulajdonságaik alapján is tudjuk jellemezni a vizsgálandó komponenst, illetve a mennyiségének a meghatározásához matematikai módszereket alkalmazunk.

A fenti példával a munkám jellegét előre is vetítettem, mivel biológiai mintából különböző, számunkra érdekesnek tűnő komponenseket igyekszünk kimutatni, mennyiségét és minőségét meghatározni, ezzel vizsgálva a különböző (mikro)biológiai folyamatokat és az azok során keletkező molekulákat.

A továbbiakban bevezetem majd az Olvasót az elválasztástechnika rejtelmeibe…

„A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt  keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”