Az elválasztást, mint műveletet, az emberiség már elég régóta alkalmazza különböző dolgok szortírozására. Gondoljunk csak bele, hogy tudatos növénytermelés kezdetén azoknak a növényeknek a magjait vetették el őseink, amely a legmegfelelőbb (több vagy nagyobb termés, édesebb gyümölcs, ellenállóbb a betegségek iránt) volt számukra. Később használtak szitát a különböző szemcseméretű darák elválasztására, vagy rostát, például a gyomnövények magvait eltávolítsák a kultúrnövény magvaitól. Valamint a szűrés is egyfajta elválasztást takar.
A kémiában fizikai vagy kémiai tulajdonság alapján végezzük el az elválasztást.
A kromatográfiás elválasztást többféleképpen csoportosíthatjuk. A mozgó fázis szerint megkülönböztetünk gáz- és folyadékkromatográfiát. A folyadékkromatográfián belül az állófázis szerint lehet folyadék-folyadék vagy folyadék-szilárd fázisú kromatográfia. Ez utóbbin belül pedig az elválasztás módja szerint lehet normál, fordított (reverz) fázisú kromatográfia, méret kizárásos, ionpár, valamint ioncserélő kromatográfia.
A gáz- és folyadékkromatográfiáról is szó lesz majd, mivel mindkét technikával van szerencsém dolgozni…
