Köszönetnyilvánítás

A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Gázkromatográfia V.

2014.07.29. 17:27 Kecskeméti Anita

Ígéretemhez híven most a lángionizációs detektort szeretném bemutatni.

A lángionizációs detektor (FID: Flame Ionization Detector) széles körben elterjedt átlalános detektora a gázkromatográfiának. A szén-hidrogén kötések váltanak ki jelet a detektorból, így szinte minden szerves molekulára jelet ad. Széles linearitási tartománya is nagyban hozzájárult elterjedéséhez.

Az oszlopról eluálódó komponensek egy hidrogén-levegő lángba jutnak, amelynek a hőmérséklete 2000-2500 K. A lángban a szerves vegyületek fragmentálódnak és ionizálódnak és ez a képződött ionáram által kiváltott jel a detektorban az anyagmennyiséggel arányos.

A detektorjel intenzitása függ a CH gyökök számától, amely a molekulában levő szén és hidrogén atomok számától is függ. A molekulában levő heteroatomok is befolyásolják a CH gyökök képződését.

A FID detektorban a hidrogén égése során víz keletkezik (a láng begyulladását úgy ellenőrízhetjük, ha a detektor felé egy fényes villáskulcsot tartunk és a pára lecsapódik rajta). Ezért lényeges, hogy a detektor működés közben ne hűljön 100°C alá, így a hidrogén égése során képződött víz elpárolog. A detektorban esetlegesen kondenzálódó víz a detektort korrodálhatja, így az élettartama csökken.

Természetesen be kell állítani a detektornál is a megfelelő gázáramokat, értem ezalatt a hidrogén és a levegő arányát. Ez általában 1:10 érték körül szokott lenni, így optimális a detektorban az ionarány.

A gázkromatográfunk bekapcsolásakor a lángionizációs detektor nem gyújt be azonnal. A detektornak 150°C feletti hőmérsékletet el kell érnie, majd ezt követően a hidrogén áramlás indul el és mellette folyamatosan nő a levegő áramlás sebessége is. Erre azért van szükség, hogy begyújtásnál a lángot ne fújja el rögtön a hidrogénhez képest tízszeres mennyiségű levegő. A detektor begyulladásakor halk pukkanást hallunk. (Középiskolai kémia órai emlékeim is előtörnek ilyenkor, amikor a nagy klasszikus “durranógáz-próbát” végeztük el.)

Következő alkalommal egy kicsit más vizekre evezünk, egész pontosan a folyadékkromatográfiás vizsgálatok rejtelmeiben fogunk elmerülni…

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kembio.blog.hu/api/trackback/id/tr536557295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása