A mai szösszenetemben - mint ahogy ígérem - a gázkromatográf működését szeretném bemutatni. Persze kívülről ez is csak egy doboz, amelyből mindenféle vezetékek állnak ki, de most pont az a célom, hogy elkezdjem bemutatni, mi is van ebben a “fekete” dobozban. Remélem ez a doboz ki is fog fehéredni a végére…
A gázkromatográf részei közül először is a gázrendszerről szeretnék egy kicsit írni. A gázrendszer biztosítja a kromatográfiás rendszerünk mozgófázisát. Erről már korábban írtam. A gázkromatográfiás rendszerben használt gázok (mint ahogy a folyadékkromatográfiánál használt folyadékok, eluensek) nagy tisztaságúak. Több forrásból lehet nagy tisztaságú gázt alkalmazni. Egyrész vannak cégek, akik kisebb-nagyobb palackokban forgalmaznak nagy tisztaságú gázokat. A héliumot - amelyet a közeledő majális alkalmával a lufikba is töltenek (legalábbis a jobb helyeken…) - hidrogént, nitrogén és sűrített levegőt alkalmazunk általában. Ha ezeket palackban vásároljuk, akkor a palack nyakán található egy matrica, amelyen szerepel a minősége. Az általunk használt hélium minősége 5.0. Ezt azt jelenti, hogy 99,999%-os tisztaságú a hélium. Az első szám a százalékban megadott tiszta gáztartalom 9-es számjegyeinek a számát adja meg. A második számjegy pedig a százalékos gáztartalom 9-esek utáni számjegyét adja meg.
Hosszabb távon megtérülő megoldás, ha van generátorunk. Ha egy kompresszorral elő tudunk állítani sűrített levegőt, akkor egy nitrogéngenerátorral nagy tisztaságú nitrogént is tudunk előállítani. Persze ez elég nagy beruházás, így csak olyan helyen éri meg alkalmazni, ahol más céllal is felhasználásra kerül nitrogén (például mintaelőkészítésnél bepárláshoz gyakran használatos a nitrogén, mint inert gáz). Ezen kívül hidrogént is állíthatunk elő hidrogéngenerátorral, amely a lángionizációs detektor alkalmazásának alapfeltétele.
Immár van egy gázrendszerünk, amely biztosítja a mozgófázisunkat. De a minta milyen utat is tesz meg ebben a “fekete dobozban”? Erre a kérdésre a következő alkalommal fogok választ adni...
